A Magyar Orvosi Kamara azt reméli, hogy jelentős átalakítás kezdődik a magyar egészségügyben, mert látványosan romlik az ellátás hozzáférhetősége. Svéd Tamás, a MOK titkára a Szabad Európának arról is beszélt, hogy a kórházak költségvetése tovább borul a rezsiárak emelkedése miatt, ezért újabb tőkeinjekciókra lesz szükségük, emiatt csúszik a szakdolgozói béremelés.
Történelmet írhatunk, ha ezt el nem rontjuk. A szándék, hogy a sok-sok ellentét helyett a közös érdekekre koncentráljunk, win-win helyzetet eredményezhet az állami és a magánegészségügy szektor között a betegek érdekében - mondta felvezető előadásában Fábián Lajos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Egészségügyi Tagozatának elnöke, a VOSZ társelnöke. A VOSZ tagozatának szekcióelnökei az ezt követő panelbeszélgetésben a teljes magyar egészségügyet feszítő problémákat járták körül, kifejtették gondolataikat a lehetséges fejlesztési irányokról és felajánlották partnerségüket a döntéshozók számára.
A kormány három fő célt tűzött ki az egészségügyben, ezek közül a legfontosabb az egészségben eltöltött életévek számának növelése - közölte a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára csütörtökön Budapesten.
A kata-szabályok átmenet nélküli átalakítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és osztályokon - figyelmeztet keddi közleményében a Magyar Orvosi Kamara.
Az önkormányzati szakrendelők állami átvételén gondolkodik a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkársága. Az új államtitkár, Takács Péter egy szakmai konferencián beszélt a praxisjog kiüresedéséről és az alapellátás átalakításáról is - számol be az Infostart. A Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnökét meglepte az a felvetés, hogy az állam átvenné az önkormányzati kézben lévő szakrendelők működtetését.
Hiába csendesedett el a koronavírus-járvány, az egészségügy képtelen lesz visszaállni a megszokott kerékvágásba, mert egyszerűen nincs elegendő ápoló. Sok kórház a működőképességét is csak bérnővérekkel képes fenntartani. A koronavírus-járvány alatt végletekig kizsigerelt, kiégett szakdolgozók közül az idősek alig várják, hogy nyugdíjba mehessenek, a fiatalabbak közül pedig akár több százan is lesznek majd, akik a magánszférába igazolnak, külföldre mennek, vagy egyszerűen elhagyják a pályát, május végén ugyanis megszűnt a felmondási tilalom.
Változik a kórházak finanszírozása, és bevezetnek egy teljesítményre ösztönző elemet is – jelentette be Takács Péter új egészségügyért felelős államtitkár a Népszava beszámolója szerint a Magyar Kórházszövetség Kongresszusának zárónapján.
A Magyar Orvosi Kamara kongresszusának vendégeként először szólalt fel nyilvánosan az új egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter. Bemutatkozása után jelezte, hogy mire készül a Belügyminisztériumhoz került ágazatvezetés.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége levelet küldött Pintér Sándor belügyminiszternek múlt héten, miután az új kormányban a tárcavezetőhöz tartozik az egészségügy. Ebben vázlatos felsorolást ad a MOK arra vonatkozóan, hogy milyen beavatkozásra van szükség az ágazat érdekében. Meglátásuk szerint a programalkotás kormányzati feladat, a kamara viszont segítséget nyújt ebben. A javaslataik között szerepel például az állami és magánellátás összehangolása. Meg kell vizsgálni, hogy a közforrások milyen módon és feltételekkel kerülhetnek a magánszolgáltatókhoz.
Meg kell erősíteni az alapellátást a most kezdődő kormányzati ciklusban, hogy a háziorvosok minél több terhet tudjanak levenni a szakrendelőkről, kórházakról – mondta az országos kollegiális vezető háziorvos az Infostart beszámolója szerint.
Pintér Sándor belügyminiszter szerdai bizottsági meghallgatásán mondta azt, hogy jó kezekbe kerül az egészségügy a tárcánál. Mostanra az is eldőlni látszik, hogy ki lesz a területet felügyelő államtitkár.
A magánellátásban közel harmadannyi idő alatt jutnak ellátáshoz az ügyfelek, mint az államiban. Az átlagos várakozási idő a szakorvosi és diagnosztikus vizsgálatoknál 8 nap, míg a közfinanszírozásban 20 nap körül alakul. A vizsgálatok közül a gasztroenterológiára és endokrinológiára kell a legtöbbet várnia a betegeknek – derült ki a Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérésből. A magánellátásban a pénztártagok az előre egyeztett időpontra érkezve átlagosan 10 perc alatt kerülnek orvoshoz, aki aztán 21 percet szán rájuk, a közellátásban 25 perc várakozásra 13 perces vizit jut.
A választópolgár számára az egyik legfontosabb dolog az egészségügy, a kormányok mégis szinte mindig óvatosan vagy inkább szerencsétlenkedve nyúlnak hozzá. Várhatunk-e ritmus-, esetleg irányváltást a következő négy évben?
Február végén 13 milliárd forint volt az egészségügyi ellátók tartozása - írja a Népszava.
Jelenleg már a koronavírus ötödik hulláma tombol Magyarországon, az egészségügyben dolgozók lassan már két éve rendkívüli körülmények között dolgoznak és azt is tudjuk, hogy egyre kevesebben: sokan elhagyják a pályát, másokat pedig az egyre erősebb magánegészségügy szív fel. Így a bent maradó szakemberekre egyre nagyobb teher hárul, a humánerőforrás ellátottsági gondok pedig az állami ellátórendszerhez való hozzáférést nehezítik meg. A KSH adatai és a Portfolio-nak küldött exkluzív közlése alapján bemutatjuk, mi lehet most a helyzet létszám szintjén az állami egészségügyben.
A koronavírus-járvány eddigi hullámai során csak a minisztérium engedélyével mehettek be bizonyos sajtóorgánumok képviselői a kórházakba, beszámolni az ott folyó munkáról és bemutatni a valós és sokszor súlyos járványhelyzetet. A héten egy bírósági döntés arra jutott, hogy az EMMI nem tilthatja ki a sajtót az állami intézményekből, viszont a kormány erre az ítéletre egy pénteki rendeletével reagált.
A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közös felhívást intézett a döntéshozókhoz és közvetett úton a betegekhez is. A 12 pontból álló javaslatcsomagjukat egy szerdai eseményen mutatták be, ahol szóba kerültek az állami ellátórendszer problémái, az ellátási hiányosságok, a Covid-járvány hatásai, a kormányzati intézkedések következményei, vagyis értékelték az elmúlt évek egészségügyet érintő folyamatait. A megszólaló szakemberek és érdekképviseleti vezetők arra figyelmeztettek, hogy a többéves orvosi béremelés csak arra volt jó, hogy ne legyen tömeges a pályaelhagyás, a magyar egészségügyi rendszer azonban már régóta egy lejtőn van, melynek vége a szakadék. Egyre kevesebb a szakember, nincs megfelelő utánpótlás, sokakat elszív a magánegészségügyi szektor és ha így megy tovább, akkor bedől a magyar közellátás. Ennek megelőzésére fogtak össze az érdekképviseletek, és fogalmazták meg a legfontosabb tennivalókat. Úgy vélik ugyanis, hogy nincs vesztegetni való ideje a magyar egészségügy átalakításának.
Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?
Az orvosi és szakdolgozói társadalom osztatlan örömmel fogadta az Országgyűlésnek, a több lépcsőben - 2021 és 2023 között - megvalósuló, az orvosok és a szakdolgozók béremeléséről szóló döntését. Mindenki reménykedett abban, hogy az évek óta tartó alacsony bérezési lehetőség után a közfinanszírozott ellátásban dolgozók szektorsemlegesen, a szolgálati idő függvényében egységesen részesülnek majd a bértámogatásban. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet végrehajtása során viszont kiderült, hogy ez korántsem így van. A bértámogatás kiterjed az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó orvosokra, szakdolgozókra, és a praxiközösségekre vonatkozó kormányrendelet alapján az alapellátásban a háziorvosokra, fogorvosokra és azok szakdolgozóira. A felnőtt és gyermek háziorvosok esetében a praxisközösségekről szóló kormányrendelet problémamentesen alkalmazható, mivel a háziorvosi szolgálatok egymáshoz nagyon hasonló struktúrával működnek, praxisközösséget tudnak alkotni. Ugyanez nem mondható el a fogászati szolgáltatók mindegyikére. Más a szolgáltatók típusa, az ellátás szintje, ezáltal a háziorvosi "köntös" a fogászatra teljes egészében nem húzható rá. Ennek eredménye, hogy bizonyos szolgáltatóknak eddig nem volt lehetősége praxisközösségbe lépni, a rájuk vonatkozó kormányrendelet bizonyos passzusai miatt, így lényegesen alacsonyabb, kizárólag 30%-os mértékben vagy egyáltalán nem volt elérhető számukra a sok éve várt és üdvözölt bértámogatás.
Az új évre határozottan megérkezett az ötödik hullám Magyarországra, az omikron variáns berobbanása miatt. Ezzel azt is kijelenthetjük, hogy bekövetkezett, amitől a járványügyi szakértők tartottak: hasonlóan a 2. hullám utáni időszakhoz, a 4. járványhullám után sem tud alacsony szinten nyugvópontra jutni a járvány idehaza, és ami kifejezetten kellemetlen: úgy tűnik, az egészségügyi ellátórendszer terhelése is magas szinten ragad és innen fog tovább emelkedni. A kérdés csak az, milyen tempóban és meddig.
Egy hónapig csak éjjel lehet átkelni az Olt völgyén.
Sokkal nagyobb lehet a tét, mint azt eddig sejteni lehetett.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
